Madžarski zvezek izrazov - Hungarian phrasebook

Madžarsko (magyar) je uralski, indoevropski jezikovni otok, ki ga govorijo v srednji Evropi in ga najdemo predvsem v Madžarska ampak tudi v delih Avstrija, Slovaška, Romunija, Ukrajina, Slovenija, Hrvaška in Srbija. Obkrožen je z germanskimi, romanskimi in slovanskimi jeziki, vendar ni povezan z njimi, od katerih si močno sposoja (ö, ü in knack za kombiniranje dveh besed v enem iz nemščine, mehki znak iz Slovanov). Njegova najbližja sorodnika sta Khanty in Mansi, oba govorila v Hanto-Mansi avtonomno okrožje od RusijaDva madžarska oddaljena sorodnika, ki se govori v Evropi, sta Finski in Estonski. Z njimi si deli naslednje lastnosti:

• Slovničnega spola ni.
• Prvi zlog je skoraj vedno poudarjen (tudi pri izposojenih besedah).
• Dolžina samoglasnikov in soglasnikov se razlikuje; tj. pomen besed se spremeni, ko se spremenijo.
• Besede so označene s končnicami črk ("končnicami"), ki prevzamejo samoglasnike, podobne tistim v besedah ​​(npr. a vonat Budára vagy Pestponovno közlekedik = vlak gre do Buda ali Pešta). Zaradi te lastnosti je madžarščina aglutinativni jezik.
• Pomen podobnosti samoglasnikov je pogost vidik med jeziki, ki imajo značilnost, znano kot samoglasniška harmonija. Pravila harmonije samoglasnikov so precej zapletena, vendar pojav v osnovi sestoji iz samoglasnikov, ustvarjenih v sprednjem delu ust, ki so postavljeni skupaj, in samoglasnikov, ustvarjenih na zadnji strani ust, ki so postavljeni skupaj, pri čemer se samoglasniki spredaj in zadaj ne uporabljajo skupaj.

Ne pozabite, da lahko ena razlika v izgovorjavi ali dolžini samoglasnikov povzroči napačno razlago.

Razumeti

Angleško govorečim se zdi, da je skoraj vse o pisnem jeziku težko, vključno s številnimi nenavadnimi zvoki gy (pogosto izgovorjeno kot d v "while" v britanski angleščini in ű (nejasno kot dolga angleščina e kot v jaz z zaobljenimi ustnicami), pa tudi aglutinativno slovnico, ki vodi do grozljivih besed, kot je eltéveszthetetlen (nedvomno) in viszontlátásra (nasvidenje).

Tudi črke se lahko izgovarjajo drugače kot v angleščini: "s" ima vedno zvok "sh", "sz" ima zvok "s" in "c" se izgovarja kot angleški "ts", če poimenujemo nekaj. Navzgor je napisan z znano rimsko abecedo (čeprav je okrašena z veliko poudarki) in ima - v nasprotju z angleščino - skoraj popolnoma fonetični črkopis. To pomeni, da boste, če se boste naučili izgovoriti 44 črk abecede in digrafov, skoraj pravilno izgovorili skoraj vsako madžarsko besedo.

Stres vedno pade na prvi zlog katere koli besede, zato so vse dobrote na vrhu samoglasnikov izgovorjava in ne indikatorji stresa. Dvoglasnikov v madžarščini skorajda ni (razen v sprejetih tujih besedah). Le ena izmed številnih globokih slovničnih razlik od večine evropskih jezikov je ta, da madžarščina nima ali potrebuje glagola "imeti" v pomenu posesti - kazalnik posesti je pritrjen na posedeni samostalnik in ne posestnik, npr. Kutya = pes, Kutyám = moj pes, Van egy kutyám = Imam psa ali dobesedno "Ali je en pes moj".

Madžarščina ima zelo specifičen sistem primerov, ki zajema slovnične, lokativne, poševne in manj produktivne; na primer samostalnik, ki se uporablja kot subjekt, nima končnice, medtem ko je pri neposredni uporabi črka "t" pritrjena kot pripona, po potrebi z samoglasnikom. Eden poenostavitvenih vidikov madžarščine je, da ni slovničnega spola, tudi pri zaimkih "he" ali "ona", ki sta oba "ő", zato ni treba skrbeti za naključne stvari Der, Die, Das ki se pojavlja v nemščini; "the" je preprosto "a" ali "az", če se naslednji samostalnik začne z samoglasnikom. V madžarščini je priimek pred imenom, kot v nekaterih azijskih jezikih. In seznam razlik se lahko nadaljuje in nadaljuje, na primer nedoločen in nedoločen sistem konjugacije, harmonija samoglasnikov itd. Če poskusite kaj drugega od samih osnov, boste pridobili veliko spoštovanja, saj se tako malo tujih Madžarov kadar koli poskuša naučiti tega težkega, a fascinantnega jezika.

Vodnik za izgovorjavo

Samoglasniki

Dolžino samoglasnika označuje akutni naglas. Besede se pogosto razlikujejo le po dolžini samoglasnikov: npr. kór "bolezen" vs. kor "starost".

a

kot 'o' v "ovsena" (zelo globoka "o") → [SIMBOL: å]

á

kot 'a' v "fatam "→ [SIMBOL: a]

e

kot 'e' v "let "→ [SIMBOL: e]

é

kot "a" v "s"ay "→ [SIMBOL: ey]

jaz

kot i v "stroj", vendar krajši → [SIMBOL: i]

jaz

kot "ee" v "seem "→ [SIMBOL: ee]

o

kot 'o' v "or "→ [SIMBOL: o]

ó

kot 'o' v "s"o"→ [SIMBOL: oa]

ö

kot 'ö' v nemščini "schön "ali angleščina" shun "(z zaobljenimi ustnicami) → [SIMBOL: ø]

ő

kot 'ö', vendar dlje → [SIMBOL: ø̱]

u

kot 'u' v "Luke "→ [SIMBOL: ou]

ú

kot "oo" v "moon "→ [SIMBOL: oo]

ü

kot 'ü' v nemščini "über "(kot" ee "z zaobljenimi ustnicami) → [SIMBOL: ů]

ű

na primer "ü", vendar dlje → [SIMBOL: ů̱]

Soglasniki

Tu so zabeleženi samo soglasniki, ki imajo drugačne zvoke od angleških. Dolžina soglasnikov je značilna: tizenegyedik "enajsti" vs. tizennegyedik "štirinajsti". Soglasniki, napisani z dvema črkama, se podvojijo s podvojitvijo prve črke: asszony "ženska". Izjema: tizennyolc je tizen-nyolc. Pomislite, da bi izgovoril "Ben Nevis" tako, da bi bila dva n-ja izgovorjena ločeno, med njimi pavza v delih sekunde.

c

kot 'ts' v hats → [SIMBOL: ts]

cs

kot "ch" v poglzrak → [SIMBOL: ch]

dzs

kot "dg" v badge → [SIMBOL: j]

gy

kot "d" v duty ali 'de y' v made ynaš → [SIMBOL: dj]

j

kot "y" v yes → [SIMBOL: y]

ly

enako kot j; razen na koncu besede, kjer gre za nefiniran l

ny

kot pri približnonyna ali 'ñ' v señali → [SIMBOL: ny]

r

vedno valjani kot v španskem "María: manj grlen kot nemški

s

kot v sugar → [SIMBOL: sh]. To je enostavno zamenjati s sz!

sz

kot 's' v see → [SIMBOL: s]

ty

kot "t" v tube ali 'ty' v at you [SIMBOL: ty]

zs

kot "g" v gtožbeni razlog enre ali 's'sure → [SIMBOL: zh]

Slovnica

Če resno ne razmišljate o obvladovanju madžarščine, učenje madžarske slovnice na potovanju ni realno. Pomaga pa lahko vsaj, če prepoznamo, da se uporabljajo naslednje glagolske konjugacije in samostalniške / pridevniške sklanjatve. Morda je najtežja lastnost madžarščine prisotnost jezika 18 slovničnih primerov. Madžarščina običajno sledi sintaksi besede Subject-Object-Verb in je, tako kot večina uralskih jezikov, aglutinativni jezik.

Sistem zadev

• Nominativ: Predmet stavka, običajno brez konca.
• Obtožnica: Prikaz posesti neposrednega predmeta.
• Illative: Ko gre subjekt v nekaj.
• Inessive: Ko motiv gre v nekaj.
• Elativno: Ko motiv izstopi iz ali iz nečesa.
• Sublativ: Ko subjekt preide na objekt.
• Supresivno: ko motiv gre naprej ali na določen predmet.
• Delativno: Ko motiv ugasne, od predmeta ali okoli njega.
• Allative: Proti predmetu.
• Adesive: Blizu, pri objektu.
• Ablativ: (stran) od predmeta.
• Dativ: za, za predmet.
• Instrumental: Z / ob predmetu.
• Prevedeno: (spreminjanje) v
• Vzročno-končna: z namenom, da nekaj naredimo
• Essive-Formal: As
• Zaključna: do / do
• Distributivni: Na vsakega.

Seznam besednih zvez

Osnove

Pogosti znaki ODPRTO Nyitva ZAPRTO Zárva VSTOP Bejárat IZHOD Kijárat POTISNI Tolni VLEČI Húzni WC Mosdó MOŠKI Férfi ŽENSKE Nő PREPOVEDANO Tilos

Zdravo.

Szervusz. (SER-voos)

Zdravo. (neformalno)

Szia. (GLEJ-å) [kot angleščina "See ya!", (kakšno naključje!)]

Kako si

Hogy vagy? (hodj vådj)

V redu, hvala.

Köszönöm, jól. (KØ-sø-nøm, joal)

Kako ti je ime

Hogy hívják? (hodj HEEV-jak?)

Ime mi je ______ .

______ vagyok. ( _____ VÅ-djok.)

Lepo te je bilo srečati.

Örvendek. (ØR-ven-dek)

Prosim.

Kérem. (KLJUČ-rem)

Hvala vam.

Köszönöm. (KØ-sø-nøm)

Ni za kaj.

Szívesen. (SEE-ve-shen)

Da.

Igen. (EE-gen)

Ne

Nem. (nem)

Oprostite. (pridobivanje pozornosti)

Elnézést. (EL-ney-zeysht)

Oprostite. (prosim za pomilovanje)

Bocsánatot kérek. (BO-cha-nå-tot KLJUČ-rek)

Žal mi je.

Bocsánat. (BO-cha-nåt)

Adijo

Viszontlátásra. (VEE-sont-la-tash-rå)

Adijo (neformalno)

Viszlát / Szia. (VEES-lat / SEE-å)

Madžarsko [dobro] ne znam.

Nem tudok [jól] magyarul. (nem TOU-dok MÅ-djå-roul)

Govoriš angleško?

Beszél angolul? (BE-seyl ÅN-go-loul?)

Je tukaj nekdo, ki govori angleško?

Beszél itt valaki angolul? (BE-seyl it VÅ-lå-ki ÅN-go-loul)

Pomoč!

Segítség! (ONA-geet-sheyg!)

Pazi!

Vigyázz! (VEE-djaz)

Dobro jutro. (pred približno 9:00)

Jó reggelt! (yoa REG-gelt)

Dobro jutro. (po 9.00)

Jó napot! (yoa NÅ-pot)

Dober večer.

Jó napot! (yoa NÅ-pot)

Dober večer.

Jó estét! (yoa ESH-teyt)

Lahko noč.

Jó éjt! ali Jó éjszakát! (yoa eyt / yoa EY-så-kat)

Ne razumem.

Nem értem. (nem EYR-tem)

Kje je stranišče?

Hol van a mosdó? (hol vån å MOSH-doa?)

Težave

Pusti me pri miru.

Hagyj békén! (hådʸ BEY-keyn)

Ne dotikaj se me!

Ne érj hozzám! (ne eyrʸ)

Poklical bom policijo.

Hívom a rendőrséget. (HEE-vom å REN-dø̱r-shey-get)

Policija!

Rendőrség! (REN-dø̱r-sheyg)

Nehaj! Tat!

Megállj! Tolvaj! (ME- "tip" Thol-vay)

Rabim vašo pomoč.

Seginirana kell. (ONA-gee-te-ned kel)

Nujno je.

Vészhelyzet van. (VEYS-hej-zet vån)

Zgubljen sem.

Eltévedtem. (EL-tey-ved-tem)

Izgubil sem torbo.

Elveszett a táskám. (EL-ve-set å TASH-kam)

Izgubil sem denarnico.

Elveszett a tárcám. (EL-ve-set å TAR-tsam)

Jaz sem bolan.

Rosszul vagyok. (RO-duša VÅ-djok)

Poškodovan sem.

Megsérültem. (MEG-shey-růl-tem)

Rabim zdravnika.

Szükségem van egy orvosra. (SŮK-shey-gem vån edj Or-vosh-rå)

Ali lahko uporabljam vaš telefon?

Ali imate telefonját? (HÅS-nal-hå-tom å TE-le-fon-yat)

Številke

1

egy (edj)

2

kettő (KET [kApter])

3

három (HA-rom)

4

négy (neydj)

5

öt (øt)

6

klobuk (håt)

7

hét (hej)

8

nyolc (nyolts)

9

kilenc (KEE-posojila)

10

tíz (teez)

11

tizenegija (TEEZ-en-edj)

12

tizenkettő (TEEZ-en-ket-tø̱)

13

tizenhárom (TEEZ-en-ha-rom)

14

tizennégy (TEEZ-en-neyj)

15

tizenöt (TEEZ-en-øt)

16

tizenhat (TEEZ-en-håt)

17

tizenhét (TEEZ-en-heyt)

18

tizennyolc (TEEZ-en-nyolts)

19

tizenkilenc (TEEZ-en-ki-lents)

20

húsz (hoos)

21

huszonegy (HOOS-on-edj)

22

Huszonkettő (HOOS-on-ket-tø̱)

23

Huszonhárom (HOOS-on-ha-rom)

30

harminc (HÅR-kovnice)

40

negyven (NEDJ-ven)

50

ötven (ØT-ven)

60

hatvan (HÅT-vån)

70

hetven (HET-ven)

80

nyolcvan (NYOLTS-vån)

90

kilencven (KEE-lents-ven)

100

száz (saz)

200

kétszáz (KEYT-saz)

300

háromszáz (HA-rom-saz)

400

négyszáz (NEYDJ-saz)

500

ötszáz (ØT-saz)

600

hatszáz (HÅT-saz)

700

hétszáz (HET-szaz)

800

nyolcszáz (NYOLTS-saz)

900

kilencszáz (KEE-lent-saz)

1000

ezer (E-zer)

2000

kétezer (KEYT-e-zer)

1,000,000

millió (MIL-li-oa)

1,000,000,000

milliárd (MIL-li-ard)

1,000,000,000,000

billió (BI-li-oa)

številka _____ (vlak, avtobus itd.)

szám _____ (sam)

pol

fél (feil)

manj

kevesebb (KE-ve-sheb)

več

több (tøb)

Čas

zdaj

najbolj (mosht)

kasneje

később (KLJUČ-shø̱b)

prej

előbb (E-lø̱b)

zgodaj zjutraj (pred sončnim vzhodom)

hajnal (HÅY-nål)

zgodaj zjutraj (po sončnem vzhodu, vendar pred približno 9:00)

reggel (REG-gel)

zjutraj

délelőtt (DEY-le-lø̱t)

popoldan

délután (DEY-lou-tan)

zvečer

este (ESH-te)

noč

éjszaka / éjjel (EY-så-kå / EY-yel)

Čas ure

ena ura zjutraj

hajnali egy óra (HÅY-nål-i edj OA-rå)

ob dveh zjutraj

hajnali két óra (HÅY-nål-i keyt OA-rå)

ob devetih zjutraj

kilenc óra (KI-posoja OA-rå)

opoldne

dél (deil)

ob enih zvečer

délután egy óra (DEY-lou-tan edj OA-rå)

ob dveh popoldan

délután két óra (DEY-lou-tan tipka OA-rå)

ob devetih zvečer

este kilenc óra (ESH-te KI-posoja OA-rå)

polnoč

éjfél (EY-feil)

Trajanje

_____ minut

_____ perc (perts)

_____ ure)

_____ óra (OA-rå)

_____ dnevi)

_____ dremež (dremež)

_____ tednov

_____ hét (hej)

_____ mesecev

_____ hónap (HOA-nåp)

_____ leta

_____ év (eyv)

Dnevi

danes

ma (må)

včeraj

tegnap (TEG-nåp)

jutri

holnap (HOL-nåp)

ta teden

ezen a héten (E-zen å HEY-ten)

prejšnji teden

múlt héten (moolt HEY-ten)

naslednji teden

jövő héten (YØ-vø̱ HEJ-deset)

Nedelja

vasárnap (VÅ-shar-nåp)

Ponedeljek

hétfő (HEYT-fø̱)

Torek

kedd (ked)

Sreda

szerda (SER-da)

Četrtek

csütörtök (CHŮT-ør-tøk)

Petek

péntek (PEYN-tek)

Sobota

szombat (SOM-båt)

Meseci

Januarja

januar (YÅ-nou-ar)

Februarja

február (FEB-rou-ar)

Marec

március (MAR-tsi-oush)

April

aprilis (A-pri-liš)

Maj

május (MAY-oush)

Junij

junij (YOO-ni-oush)

Julij

julius (YOO-li-oush)

Avgust

avgusztus (A-ou-goust-oush)

September

september (SEP-tem-ber)

Oktober

oktober (OK-toa-ber)

November

november (NO-vem-ber)

December

december (DE-tsem-ber)

Čas in datum pisanja

26/12/2005

2005. 12. 26.

26. december 2005

2005. 26. decembra.

Barve

Črna

fekete (FE-ke-te)

belo

fehér (FE-heyr)

siva

szürke (SŮR-ke)

rdeča

piros (PI-rosh), vörös (VØ-røsh)

modra

kék (keyk)

rumena

sárga (SHAR-gå)

zelena

zöld (zøld)

oranžna

narancssárga (NÅ-rånch-shar-gå)

vijolična

lila (LI-lå)

rjav

barna (BÅR-nå)

Prevoz

Avtobus in vlak

Koliko stane vstopnica za _____?

Mennyibe kerül egy jegy _____- ba / -be? (MOŠKI-nyi-be KE-růl edj yedj _____ -bå / -be)

Prosimo, vstopnico za _____.

Kérek egy jegyet _____- ba / -be. (KLJUČ-rek edj yedj _____ -bå / -be)

Kam gre ta vlak / avtobus?

Hová megy ez a vonat / busz? (HO-va medj ez å VO-nåt / bous)

Kje je vlak / avtobus do _____?

Hol van a _____- ba / -be induló vonat / busz? (hol vån å _____ -bå / -be)

Ali se ta vlak / avtobus ustavi v _____?

Megáll ez a vonat / busz _____- ban / -ben? (MEG-al ez å VO-nåt / bous _____- bån / -ben)

Kdaj odpelje vlak / avtobus za _____?

Mikor indul a vonat / busz _____- ba / -be / -ra / -re? (MI-kor IN-doul å VO-nåt / bous _____- bå / -be / -rå / -re)

Kdaj bo ta vlak / avtobus prispel čez _____?

Mikor érkezik meg ez a vonat / busz _____- ba / -be? (MI-kor EYR-ke-zik meg ez å VO-nåt / bous _____- bå / -be)

Navodila

Kako pridem do _____ ?

Hogy jutok el _____- ba / -be / -ra / -re / -hoz / -hez / -höz? (hodj TI-tok el _____- bå / -be / -rå / -re / -hoz / -hez / -høz)

...železniška postaja?

... pályaudvarra / vasútállomásra? (å PA-yå-oud-vår-rå / VÅ-ustrelil-al-lo-mash-rå)

... avtobusna postaja?

... buszpályaudvarra? (å bous-PA-yå-oud-vår-rå)

...letališče?

... repülőtérre? (å RE-pů-lø̱-teyr-re)

... v središču mesta?

... belvárosba? (å BEL-va-rosh-bå)

... mladinski hostel?

... az ifjúsági szállóba? (åz IF-yoo-sha-gi SAL-lo-bå)

...Hotel?

... a _____ szállodába? (å _____ SAL-lo-da-bå)

... ameriški / kanadski / avstralski / britanski konzulat?

... az amerikai / kanadai / ausztrál / brit nagykövetségre? (åz Å-me-ri-kå-i / KÅ-nå-då-i / Å-oust-ral / brit NÅDJ-køv-et-sheyg-re)

Kje je veliko ...

Merre van sok ... (MER-re vån shok)

... hoteli?

... hotel? (HO-tel)

... restavracije?

... étterem? (EYT-ter-em)

... palice?

...bar? ("bar")

... spletna mesta za ogled?

... látnivaló? (LAT-ni-vå-loa)

Mi lahko pokažeš na zemljevidu?

Megmutatnád a térképen? (MEG-mou-tåt-nad å TEYR-ključ-pisalo)

ulica

utca (OUT-tså)

Zavijemo levo.

Fordulj balra. (ZA-doulʸ BÅL-rå)

Zavij desno.

Fordulj jobbra. (ZA-doulʸ YOB-brå)

levo

bal (bål)

prav

jobb (roj)

naravnost naprej

egyenesen (E-dje-ne-šen)

proti _____

_____ felé (FE-ley)

mimo _____

_____- na dan (na orodju)

pred _____

a (z) _____ előtt (å (z) _____ EL-ø̱t)

Pazi na _____.

Figyelj a _____- ra / -re. (FI-djelʸ å _____- rå / -re)

križišče

kereszteződés (KE-res-tez-ø̱-deysh)

sever

észak (EY-såk)

južno

dél (deil)

vzhodno

kelet (KE-let)

zahodno

nyugat (NYOU-gåt)

navkreber

emelkedő (E-mel-ke-dø̱)

navzdol

lejtő (LEY-tø̱)

Taksi

Taksi!

Taksi! ("Taksi")

Peljite me na _____, prosim.

Vigyen kérem a _____- ra / -re. (VI-djen KLJUČ-rem å _____- rå / -re)

Koliko stane pot do _____?

Mennyibe kerül eljutni _____- ba / -be? (MOŠKI-nyi-be KE-růl EL-yout-ni)

Peljite me tja, prosim.

Vigyen oda, kérem. (VI-djen O-då, KLJUČ-rem)

Prenočišče

Imate na voljo kakšno sobo?

Van szabad szobájuk? (v SÅ-båd SO-ba-youk)

Koliko znaša soba za eno osebo / dve osebi?

Mennyibe kerül egy szoba egy személyre / két személyre? (MOŠKI-nyi-be KE-růl edj SO-bå edj SE-mey-re / keyt SE-mey-re)

Ali je soba opremljena z ...

Jár a szobához ... (YAR å SO-ba-hoz)

...posteljne rjuhe?

... lepedő? (LE-pe-dø̱)

... kopalnico?

... fürdőszoba? (FŮR-dø̱-so-bå)

... telefon?

... telefon? (TE-le-fon)

... televizor?

... TV? (TEY-vey)

Lahko najprej vidim sobo?

Előbb megnézhetem a szobát? (E-lø̱b MEG-neyz-he-tem å SO-bat)

Imate kaj tišje?

Van valami csendesebb? (vån VÅ-lå-mi CHEN-de-sheb)

... večji?

... nagyobb? (NÅDJ-ob)

... čistilec?

... tisztább? (Zavihek TIS)

...cenejši?

... olcsóbb? (OL-choab)

V redu, vzel bom.

Rendben, kiveszem. (REND-ben, KI-ve-sem)

Ostal bom _____ noči.

_____ éjszakát maradok. (EY-så-kat MÅ-rå-dok)

Lahko predlagate drug hotel?

Ali je tu hotel javasolni egy másik? (TOUD-nå YÅ-vå-shol-ni edj MA-shik HO-telt)

Ali imate sef?

Van széfjük? (vån SEYF-yůk)

... omarice?

... zárható szekrényük? (ZAR-hå-toa SE-krey-nyůk)

Je vključen zajtrk / večerja?

Tartalmazza az ár reggelit / vacsorát? (TÅR-tål-måz-zå åz ar å REG-ge-lit / VÅ-cho-rat)

Koliko je zajtrk / večerja?

Mikor van reggeli / vacsora? (MI-kor v REG-ge-li / VÅ-cho-rå)

Prosim, počistite mojo sobo.

Takarítást kérek. (TÅ-kå-ree-tasht KLJUČ-rek)

Me lahko zbudite ob _____?

Tudna _____- kor ébreszteni? (TOUD-nå _____- kor EY-bre-ste-ni)

Želim preveriti.

Kijelentkeznék. (KI-ye-lent-kez-neyk)

Denar

Sprejemate ameriške / avstralske / kanadske dolarje?

Elfogadnak amerikai / ausztrál / kanadai dollárt? (EL-fo-gåd-nåk Å-me-ri-kå-i / Å-oust-ral / KÅ-nå-då-i DOL-lart)

Sprejemate britanske funte?

Elfogadnak angol fontot? (EL-fo-gåd-nåk ÅN-gol FONT-ot)

Sprejemate evre?

Elfogadnak eurót? (EL-fo-gåd-nåk TI-rot)

Sprejemate kreditne kartice?

Elfogadnak hitelkártyát? (EL-fo-gåd-nåk HI-tel-kart-yat)

Mi lahko zamenjate denar?

Válthatok Önnél pénzt? (VALT-hå-tok ØN-neyl peynzt)

Kje lahko zamenjam denar?

Hol válthatok pénzt? (hol VALT-hå-tok peynzt)

Lahko zame zamenjate popotniški ček?

Bodite tudna váltani utazási csekket a számomra? (be TOUD-nå VALT-å-ni OU-tå-za-shi CHEK-ket å SA-mom-rå)

Kje lahko spremenim popotniški ček?

Hol tudok beváltani utazási csekket? (hol TOU-dok BE-valt-å-ni OU-tå-za-shi CHEK-ket)

Kakšen je menjalni tečaj?

Mi az árfolyam? (mi åz AR-fo-yåm)

Kje je bankomat?

Hol van bankautomata (bankomat)? (hol vå BÅNK-å-ou-to-må-tå (AAH-teeh-em))

Prehranjevanje

Miza za eno osebo / dve osebi, prosim.

Egy ember / két ember számára kérek asztalt. (edj EM-ber / keyt EM-ber SA-ma-rå KEY-rek ÅS-tålt)

Lahko vidim meni, prosim?

Megnézhetném a menüt, kérem? (MEG-neyz-het-neym å ME-nůt, KEY-rem)

Lahko pogledam v kuhinjo?

Benézhetek a konyhába? (BE-neyz-he-tek å KONʸ-ha-bå)

Ali obstaja kakšna hišna posebnost?

Van házi specialitásuk? (v HA-zi SPE-tsi-al-i-ta-shouk)

Ali obstaja lokalna posebnost?

Van helyi specialitásuk? (v HEY-i SPE-tsi-al-i-ta-shouk)

Sem vegetarijanec.

Vegetárius / vegetáriánus vagyok. (VE-ge-tar-i-oush / VE-ge-tar-i-a-noush)

Ne jem svinjine.

Nem eszem disznóhúst. (nem E-sem DIS-noa-hoosht)

Ne jem govedine.

Nem eszem marhahúst. (nem E-sem MÅR-hå-hoosht)

Jedem samo košer hrano.

Csak kóser ételt eszem. (chåk KO-sher EY-telt E-sem)

Ali lahko naredite "lite", prosim? (manj olja / masla / zaseke)

El tudja készíteni "könnyűnek"? (kevesebb olajjal / vajjal / zsírral) (el TOUD-yå KEY-see-te-ni KØN-nyů̱-nek (KE-ve-sheb- O-låy-yål / VÅY-yål / ZHEER-rål))

obrok po fiksni ceni

kötöttáras / fix áras fogás (KØ-tøt-ta-råsh / fiks A-rås FO-gash)

po naročilu

po naročilu (a la kart)

zajtrk

reggeli (REG-ge-li)

kosilo

ebéd (E-bejd)

čaj (obrok)

uzsonna (OU-zhon-nå)

večerja

vacsora (VÅ-cho-rå)

Hočem _____.

Kérek _____- t. (KLJUČ-rek _____ -t)

Želim jed, ki vsebuje _____.

Egy olyan fogást kérek, amiben van _____. (edj O-yån FO-gasht KEY-rek, Å-mi-ben vån _____)

piščanec

csirkehús (CHIR-ke-hoosh)

govedina

marhahús (MÅR-hå-hoosh)

ribe

hal (hål)

šunka

sonka (SHON-kå)

klobaso

virsli / kolbász (VIRŠ-li / KOL-bas)

sir

spletna stran (shåyt)

jajca

tojás (TO-jaš)

solata

saláta (SHÅ-la-tå)

(sveža) zelenjava

(friss) zöldség (francosko ZØLD-sheyg)

(sveže sadje

(friss) gyümölcs (francoski DJŮ-mølch)

kruh

kenyér (KEN-letnik)

toast

pirítós (PI-ree-toash)

rezanci

galuska / nudli (GÅ-loush-kå / NOUD-li)

riž

rizs (reezh)

fižol

bab (båb)

Lahko dobim kozarec _____?

Kaphatok egy pohár _____- t? (KÅP-hå-tok edj PO-har)

Lahko dobim skodelico _____?

Kaphatok egy csésze _____- t? (KÅP-hå-tok edj CHEY-se)

Lahko dobim steklenico _____?

Kaphatok egy üveg _____- t? (KÅP-hå-tok edj Ů-veg)

kava

kávé (KA-vey)

čaj (pijačo)

čaj (TE-å)

sok

gyümölcslé (DJŮ-mølch-ley)

(mehurčasta) voda

(szénsavas / buborékos) víz ((SEYN-shå-våsh / BOU-bo-rey-kosh) veez)

vode

víz (veez)

pivo

sör (shør)

rdeče / belo vino

vörös / fehér bor (VØ-røsh / FE-heyr bor)

Lahko dobim _____?

Kaphatok egy kevés _____- t? (KÅP-hå-tok edj KE-veysh _____ -t)

sol

só (šoa)

Črni poper

feketebors (FE-ke-te-borsh)

maslo

vaj (våy)

Oprostite, natakar? (pridobivanje pozornosti strežnika)

Pincér, kérem! (PIN-tseyr, KEY-rem)

Končal sem.

Végeztem. (VEY-gez-tem)

Bilo je slastno.

Nagyon finom volt. (NÅ-djon FI-nom volt)

Prosimo, očistite krožnike.

Kérem, törölje el a tányérokat. (KEY-rem TØR-øl-ye el å TA-nyeyr-o-kåt)

Račun, prosim.

Számlát, kérem. (å SAM-lat, KEY-rem)

Palice

Ali strežete alkohol?

Felszolgálnak alkoholt? (FEL-sol-gal-nåk ÅL-ko-holt)

Ali je na voljo miza?

Biztosítanak evőeszközöket? (BIZ-to-shee-tå-nåk EV-ø̱-es-kø-zø-ket)

Pivo / dve pivi, prosim.

Egy sört / két sört, kérek. (edj shørt / keyt shørt, KEY-rek)

Kozarec rdečega / belega vina, prosim.

Egy pohár vörös / fehér bort, kérek. (edj PO-har VØ-røsh / FE-heyr bort, KEY-rek)

Pint, prosim.

Egy korsóval, kérek. (edj KOR-shoa-vål, KEY-rek)

Steklenico, prosim.

Egy üveggel, kérek. (edj Ů-veg-gel, KLJUČ-rek)

_____ (močna pijača) in _____ (mešalnik), kérek.

((MIK-sør), KEY-rek)

viski

viski (VI-skee)

vodka

vodka (VOD-kå)

rum

rum (ROM)

vode

víz (veez)

soda

szóda (SOA-då)

tonična voda

tonik (TO-nik)

pomarančni sok

narancslé (NÅ-rånch-ley)

Koks

kola (KO-la)

Imate kakšen prigrizek v baru?

Van valami ropogtatnivalójuk? (vån VÅ-lå-mi RO-pog-tåt-ni-vål-oa-youk)

Še eno, prosim.

Még egyet, kérek. (meyg E-djet, KEY-rek)

Še en krog, prosim.

Még egy kört, kérek. (meyg edj kørt, KEY-rek)

Kdaj je čas zapiranja?

Mikor zárnak? (MI-kor ZAR-nåk)

Nakupovanje

Imate to v moji velikosti?

Van ez az én méretemben? (vån ez åz eyn MEY-re-tem-ben)

Koliko je to?

Mennyibe kerül (ez)? (MOŠKI-nyi-be KE-růl (ez))

To je predrago.

Az túl drága. (åz orodje DRA-gå)

drago

drága (DRA-gå)

poceni

olcsó (OL-choa)

Ne morem si privoščiti.

Ezt nem engedhetem meg magamnak. (ezt nem EN-ged-he-tem meg MÅ-gåm-nåk)

Me ne zanima.

Nem érdekel.

Nočem ga.

Ez nem tetszik. (ez nem TET-sik)

Goljufaš me.

Maga átver engem. (MÅ-gå AT-ver EN-gem)

Samo gledam / brskam.

Csak nézelődöm. (chåk NE-ze-lø̱-døm)

V redu, vzel bom.

Rendben, elviszem. (REND-ben, EL-vis-em)

Lahko dobim torbo?

Kaphatok egy zacskót? (KÅP-hå-tok edj ZÅCH-koat)

Ali dostavljate (v tujino)?

Vállalnak házhozszállítást (tengerentúlra)? (VAL-lål-nåk HAZ-hozh-zal-lee-tasht (å TEN-ge-ren-tool-rå))

Rabim ___

___ van szükségem. (___ v SnK-shey-gem)

... zobna pasta.

Fogkrémre ... (FOG-kreym-re)

... zobno ščetko.

Fogkefére ... (FOG-ke-fey-re)

... tamponi.

Tamponra ... (TÅM-pon-rå)

... milo.

Szappanra ... (SÅP-pån-rå)

... šampon.

Samponra ... (ŠAM-pon-rå)

... lajšanje bolečin. (npr. aspirin ali ibuprofen)

Fájdalomcsillapítóra (például aszpirinre vagy ibuprofenre) ... (FAY-då-lom-chil-lå-pee-toa-rå (PEL-da-oul ÅS-pi-rin-re vådj I-bou-pro-fen-re))

... zdravilo proti prehladu.

Meghűlés / megfázás elleni gyógyszerre ... (MEG-hů̱-leys / MEG-fa-zash EL-le-ni DJOADJ-ser-re)

... zdravilo za želodec.

Hasfogóra ... (HÅSH-fo-goa-rå)

... britvico.

Borotvára ... (BO-rot-va-rå)

...dežnik.

Esernyőre ... (E-sher-nyø̱-re)

... losjon za zaščito pred soncem.

Erős naptejre ... (E-rø̱sh NÅP-tey-re)

...razglednica.

Képeslapra ... (KLJUČ-pesh-låp-rå)

... poštne znamke.

Bélyegre ... (BEY-⁽ʸ⁾eg-re)

... baterije.

Elemre ... (E-lem-re)

...pisalni papir.

Üres papírra ... (Ů-resh PÅ-peer-rå)

...pero.

Tollra ... (TOL-rå)

... knjige v angleškem jeziku.

Angol nyelvű könyvre ... (ÅN-gol NYELV-ů̱ KØNʸ-vre)

... revije v angleškem jeziku.

Angol nyelvű lapra / magazinra ... (ÅN-gol NYELV-ů̱ LÅP-rå / MÅ-gå-zin-rå)

... časopis v angleškem jeziku.

Angol nyelvű újságra ... (ÅN-gol NYELV-ů̱ OOY-shag-rå)

... angleško-madžarski slovar.

Angol-magyar szótárra. (ÅN-gol / MÅ-djår SO-tar-rå)

Vožnja

Želim si najeti avto.

Autót szeretnék bérelni. (Å-ou-toat SE-ret-neyk BEY-rel-ni)

Ali lahko dobim zavarovanje?

Köthetek biztosítást? (KØT-he-tek BIZ-to-shee-tasht)

STOP (na ulični tablici)

STOP

ena smer

egyirányú (E-dji-ra-nyoo)

donos

elsőbbségadás kötelező (EL-shø̱b-shey-gå-dash KØ-te-le-zø̱)

parkiranje prepovedano

megállni tilos (ME-gal-ni TI-loš)

Omejitev hitrosti

sebességkorlátozás (ONA-besh-sheyg-kor-la-to-zash)

plin (bencin) postaja

benzinkút (BEN-zin-koot)

bencin

bencin (BEN-zin)

dizelsko gorivo

gázolaj / dízel (GAZ-o-lay / DEE-zel)

Oblast

Nisem naredil nič narobe.

Nem csináltam semmi rosszat. (nem CHIN-al-tåm SHEM-mi RO-såt)

Šlo je za nesporazum.

Félreértés volt. (FEYL-re-eyr-teysh volt)

Kam me peljete?

Hova visz engem? (HO-vå vis EN-gem)

Sem aretiran?

Le vagyok tartóztatva? (le VÅ-djok TÅR-toaz-tåt-vå)

Sem ameriški / avstralski / britanski / kanadski državljan.

Amerikai / ausztrál / brit / kanadai állampolgár vagyok. (Å-me-ri-kå-i / Å-oust-ral / brit / KÅ-nå-då-i AL-låm-pol-gar VÅ-djok)

Želim govoriti z ameriškim / avstralskim / britanskim / kanadskim veleposlaništvom / konzulatom.

Az amerikai / ausztrál / brit / kanadai követséggel akarok beszélni. (åz Å-me-ri-kå-i / Å-oust-ral / brit / KÅ-nå-då-i KØ-vet-shey-gel Å-kå-rok BE-seyl-ni)

Želim govoriti z odvetnikom.

Ügyvéddel akarok beszélni. (ŮDJ-veyd-del Å-kå-rok BE-seyl-ni)

Ali lahko zdaj samo plačam globo?

Nem lehetne csak büntetést fizetni? (nem LE-het-ne chåk BŮN-te-teysht FI-zet-ni)

Učenje več

Kako se reče (v madžarščini) _____?

Hogy mondják (magyarul) _____? (hodj MOND-yak (MÅ-djår-oul) _____)

Kako se imenuje to / to?

Hogy hívják ezt / azt? (hodj HEEV-yak ezt / åzt)